Niki....

Ooo Paris

Thu, 25 Feb 2010 02:17:58 +0900

A hülye oszt társunk úgy öltözött ki mint egy párizsi díva, de közel sem az.

Lásd: irodalom óra

És egy aranyos mese (hang nélkül is meglehet érteni, mivel nem beszélnek benne):
http://www.ziaruldeiasi.ro/cms/site/z_is/news-mm-items/181935.html?i=0

Nekem nagyon tetszett!

korean d-

Wed, 17 Feb 2010 01:13:26 +0900

Valentin day in pictures

Wed, 17 Feb 2010 01:00:27 +0900

SnowMan

Wed, 17 Feb 2010 00:59:48 +0900

Üdvözletem! :D

Hű, megint olyan rég írtam.... de nagyon kedvem sem volt meg időm sem.
Építettünk Babsival hóembert, már rég csak nem volt időm feltenni a képeket.....

Így nézett ki először:

Olvadás után:

Aztán kinyírtuk:

tiao

Mon, 01 Feb 2010 05:11:46 +0900

XOXOX

Mon, 01 Feb 2010 04:27:58 +0900

Hello!

2moro, I and my boyfriend nine we will be monthly.
I'm very happy!
The day after 2moro, I don't go into a school because the school students go into the Hungary parliament.
I would not like to go there. According to me very boring!

HAND for everybody :)

and

XOXOX for my BabyBorn :D

P.S.: XOXOX=hugs and kisses

bjd

Tue, 26 Jan 2010 01:06:35 +0900

Books

Thu, 21 Jan 2010 03:42:18 +0900

Hello, Szia Mindenkinek! :)

Nem régiben kiolvastam egy könyvet és sok olyan dologra jöttem rá, amire a könyv nélkül szerintem csak a nagyon-nagyon szerencsés emberek jönnek rá.
Sok butaságot és felesleges dolgot tanítanak az iskolában de azt, hogy hogyan kellene felfognunk a körülöttünk levő dolgokat (még a legrosszabbakat is), hogy mi jöjjünk ki belőle szerencsésen... azt például nagyon nem mondják el.
Nem készítenek fel az életre....
Nem tanulhatjuk meg azt, hogy hogyan szabadulhatunk meg az aggodalmaskodástól és az idegeskedéstől.....
Pedig mindenkinek nagyon nagy szüksége lenne rá. Főleg azoknak, akik képesek a legapróbb probléma miatt is szomorkodni, agyalni (mint például én).
Éppen ezért gondoltam úgy, hogy a "Hová tűnt a sajtom?" című könyv elolvasása után rászánom magam a Dale Carnegie úr által íródott "Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni"(második,átdolgozott kiadás) c. sikerkalauz elolvasására. Még CSAK 45 oldalt olvastam el a 303 oldalból, de már is sokkal "bölcsebbnek" érzem magam. Nem azt mondom, hogy ezáltal jobb ember leszek majd mint mások, nagyon nem. Csak magamnak akarok és teszek jót, ha hülyeségek miatt nem idegeskedem... és ha már egyedül nem ment technikák kifejlesztése erre, így kénytelen vagyok elolvasni egy könyvet. De remek könyv! Csak dicsérni tudom.

Aki esetleg nem akarná még azt a 45 oldalt sem elolvasni, elárulom azt amit tudok.
Először is, mindig a szemed előtt legyenek ezek a mondatok:
- Mit tennél ha nem félnél? (ez még a sajtos könyvből van... mindenki tudja, hogy a félelmei miatt mi az amit nem tesznek meg, pedig szeretnének)
- Zárd le a múltat és a jövőt vasajtókkal! (csak a mának élj... ne aggódj a holnapi kenyér miatt és ne foglalkozz azzal, hogy tegnap mennyi volt)
- Ne bánkódj olyan dolgokon melyek már régen elmúltak!
- Ne halogasd az életet azért, hogy a jövőn idegeskedj. (tervezhetsz, de ne azzal töltsd el az idődet, hogy "jajj... mi lesz ha....")
- Nem az a fontos, hogy meglássuk ami a távol ködébe vész, hanem, hogy megcselekedjük ami most előttünk áll.

És azt is megosztom veletek Willis H. Carrier "csodareceptjét" a Gondjaid megoldására.
1; Mi a legrosszabb ami történhet, ha nem tudom a gondomat megoldani?
2; Készülj fel rá lélekben, hogy elfogadod a legrosszabbat - ha nincs más megoldás.
3; Azután higgadtan próbálj meg javítani a helyzeten - a legrosszabbon amit lélekben már elfogadtál.

Pl.: Jó sok milliót belefektetsz egy cégbe. A TE cégedbe. Világválság jött-ment és tönkrement a céged. Akármilyen erős személyiséged van, biztosan megvisel. Először csak aggódsz, aztán agyalsz, aztán aludni sem bírsz....majd belebetegszel a tehetetlenségedbe.
Szerinted.
Mikor lenne megoldás, csak az elméd annyira próbál "agyalni", hogy egyszerűen nem tudsz reálisan gondolkodni.
Ha sorra veszed a lépéseket talán meg is oldódik a problémád.
1; A legrosszabb az, hogy be kell zárnod a céged és adóssággal maradsz fennt.
2; Elveszítettem a cégem... El kellett küldenem a dolgozóimat.... Nincs pénzem, adósságot halmoztam fel..... Ennyi.
3; Ha talán eladnám a telket..... Az épületet, a cégemet.... esetleg beszélnék a rokonokkal, ismerőseimmel, hogy mi történt. Talán segítenének.....

Már nem is olyan rossz a helyzet, nyilván én nem vagyok jártas az ilyen dolgokban, de higgadt gondolkozással mindent meg lehet oldani - de ha mégsem.... elfogadni el lehet.
Mielőtt a tönkrement cég miatt öngyilkosságot követnénk el avgy valami más hülyeséget, amikor lehet, hogy hamar találnánk más állást is. Sosem lehet tudni.

Lényegében ez a gondolkozásmód csak jót eredményezhet.
Sok sikert mindenkinek, aki megértette miről is beszéltem! （‐＾▽＾‐）

Bye-bye

_An_Honest_Mistake_

Tue, 19 Jan 2010 00:59:35 +0900

The Bravery - An Honest Mistake

Gondoltam beteszem ezt a vidit ^^
Guitar Rock Tour-ban van....persze csak polifonikusan... de szerintem így is jó (^-^)/

helloszia-anevemsokbé- x'P

Tue, 19 Jan 2010 00:35:40 +0900

Hello! ^.^

Úristen o_O
Megint olyan rég írtam.... de hát nem nagyon volt kedvem.
Sok minden történt mostanság, jó is, rossz is, de valamiért sosem volt kedvem ezt leírni.
Lehet, hogy éppen ezért emésztettem ilyen sokáig mindent *hmm*
Mondjuk, most már késő bánat.

Szalagavató:
Nem is emlékszem rá, hogy le-e írtam milyen volt a szalagavató....
Minden jól sikerült és jól éreztem magam, bár az utána lévő "buli"nekem nem tetszett. Inkább ivás és füstölgés volt.... aztán őrültemberek ugráltak az "élő zenekar" színpada előtt, ami elég sokdurvaságot hozott magával.
Szerintem ez a buli izé teljesen felesleges volt ehh"

Babám szülinapja:
Mindent jó titokban szervezgettünk （‐＾▽＾‐）... vagy szervezgettem, ki hogy gondolja :D
Én lefoglaltam Palit, míg a vendégek besunyiskodtak a házba és elrejtőztek.
Egyedül az Ágiékat nem láttam szívesen. És őszintén szólva azesküvőnkre nem sok eséllyel lesznek meghívva. Engem nem érdekel, hogyhányszor aludt Babéknál és hogy mik a jövőre nézve a tervei, Nemszívesen látnám ott őket, éppen ezért nem is hívom meg őket(-^□^-)..... Nem szimpi a ribanc.....
Nha mindegy, de a szülinapi buli jól sikerült.... sokatbeszélgettünk..... apu is értelmesen megszólalt... Palit akartafelvilágosítani, hogy felesleges és nagy hülyeség a fősuli, amivelegyet is értek!
Több kevesebb sikerrel sikerült is..... bár úgy is oda fog menni, de akkor nem tudom mi lesz velem.....

Karácsony:
Sikerült úgy találkoznunk, hogy semmilyen családi vitába ne folyunk bele :)
Nagyon örültem a karácsonyi ajándékomnak!!! Egy könyvet kaptam, amit megszerettem volna venni, de így jobb, hogy az én Kisbabám gondolt rám :)
Mellesleg azt is idefűzném, hogy az én Vukikámtól pedig egy tök jókiskutyás könyvet kaptam, amiben elég részletesen össze van foglalvahogy kell bánni a kutyusokkal :D. Sok hasznos infóval ellátott :)

Szilveszter:
Hát, úristen...... Nem is tudom mennyit kellett könyörögnünk azért,hogy normálisan együtt tudjunk szilveszterezni, de nagy nehezensikerült. Igaz nem esett a hó, mint tavaly de azért nagyon jól éreztemmagam és örülök, hogy az én Babámal tölthettem a szilvesztert. (^-^)/

Január 1:
Közkívánatra!!!! Kijelentem, hogy az én édes Babámmal már 8 hónapja együtt vagyunk!!!
Sajnos nem teljes nap, de legalább egy picit az nap is együtt lehettünk :)

Január 15-16-17:
Életem talán legszerencsétlenebb napjai voltak. Azért nem írom le pontosan, hogy mi is történt, mert
1; nem szeretném visszaolvasni
2; akivel megbeszéltem és/vagy megakartam osztani, annak úgy is elmeséltem
3; aki meg tudja miről van szó, kár lenne még el is olvasnia
4; nem szeretnék sem szomorkodni, sem regényt írni

Szóval ennyi történt, azt hiszem.
Nem sok, tudom én azt..... de hát sosem volt valami izgalmas az életem xD
Bár, most majd arra fogok..... pfff "fogok".... legalább is megpróbálokarra törekedni, hogy mindenféle helyre eljuthassunk Babbal :) Szeretnéka nyáron sokat kirándulni

Ui.: - pénteken kapjuk ki a félévi bizit
- 17 éves lettem!!!! :D
- nem tettem semmiféle újévi fogadalmat
- sok mindent megbántam a múltat illetően, de megpróbálok mindent helyrehozni
- és aki teheti olvassa el a - Spencer Johnson: Hová lett asajtom? c. könyvét..... akinek kicsit is van esze, megérti..... ésmegtudja mennyi mindent rontott el, felesleges aggódások és félelmekmiatt. Engem legalábbis felébresztett, hogy én is sok-sok mindentelrontottam és szeretném máshogyan csinálni - mostmár.

Na Csőcsi-Csócsi x'D